1. "Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbizosak az okosak meg tele vannak kételyekkel" ( Bertand Russel)
2. " Csak azok látják tiszán a világot akiknek szemét tisztára mosták a könnyek!"
3. "Szerettem én őt valaha?? Vagy csak szeretem a fájdalmat,a mérhetetlen fájdalmat,hogy olyas valakire vágyom aki elérhetelen?"
4. Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell.Búcsúra szükség van az új találkozásokhoz"
5. Nem tudjuk kimondani. szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól,öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok. olyan vagyok, mint egy őrült-s azt mondoma kedvesemnek: "Szeretlek!"...Mi ez?!...Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó ,ahhoz képest, amit élek? Sehol!! Méltatlan a valósághoz!... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele. hanem valami egészen mást! Semmit!! Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok , benned akarok élni, fáj ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... Sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni , és örökké akarok élni veled!...De hol jön ehhez a szó, hogy" szeretlek"?!... ami a lélekben egy egész világ , az kimondva egy kopott , értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van . Elmondhatalanok.!
6. ez egy vers, de sztem ez egy nagyon gyönyörű vers:
   Wass albert: Mert nagyon szeretlek
   Könnycsepp a szempilládon este:
   én vagyok
   És én vagyok az a kiváncsi csillag
   mely rád kacsint
   és rád ragyog.
   
   A csók a csókod az is én vagyok.
   Végig álmodom az álmodat
   ölelésedben én epedek el
   csak én tudom minden kis titkodat.
   
   A kulcs vagyok
   meky szived rejtett zárjait kinyitja,
   S a nyíl vagyok, amely sivítva
   holttá sebzi vágyad madarát.
   
   A dal vagyok mely belőled zokog
   A holt mámorok tört ívén át az éjbe:
   S én vagyok az a sápadság amit ,
   éjfél után , ha bálból jösz haza,
   rád lehel a sarki lámpa fénye.
7. Ignotus: Akarom
   
   Akarom, hogy rám szorulj
   Akarom, hogy sírj utánnam
   Akarom,hogy ne menj tovább
   Akarom,hogy maradj meg nálam
   Akarom,hogy halkan nevess
   Akarom,hogy szavad elálljon
   Akarom,hogy szemmel keress
   Akarom,hogy a szíved fájjon
   Akarom,hogy add meg magad
   Kegyelemre vagy pusztulásra
   Azt akarom:engem szeress
   Azt akarom, ne gondolj másra...
8. 
   Ha valaki elment
   ne hívd többé vissza
   A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta
   Ha valaki elment és
   eltudott menni
   Nehezen akrva el kell feledni
9. Angyal voltál titkot loptál. Ördöggé mondd miért változtál??
10. 
    Igaz , hogy nem tudjuk mink van igazán addig amíg el nem veszítjük,
    de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az , ami hiényzik addig amíg el nem veszítjük!
11. 
    Nem az az igazi akivel letudnád élni az élted, hanem za aki nélkül nem
12. Ha megszeretlek kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold meg jó, bántana, ha azután sokáig elkerülnél
13. 
    Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok, néma barátod, rabszolgád vagyok, alázatos és bizalmas barát, aki nem kér semmit, csak néz és imád, és nem akar lenni csak általad, csak az árnyéka annak, ami vagy.
14. Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted

15.
Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.

16.Elmúlt mint száz pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek orzik, nem szavak.

17.“Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő"

18.Éjfélt üt az óra...
"Csöndes patak partján éjfélt ütött az est, egy szőke hajú lányfeledéstkeres. Ment, akit szeretett ment, akit imádott, az öreg templomban mástvezetett az oltárhoz. Szőke hajú lánynak hullt, pergett a könnye, szívedobogása oda lett örökre. Csöndes patak partján éjfélt ütött az óra,egy csalódott lány eltűnt a habokba"

19."Tudom szép volt, igen szép volt minden perc. Hidd el jobb lesznélkülem, hidd el jobb lesz így. Engedj el. Hidd el, úgy fáj, hogy nemlátlak, már összetört szívvel gondolok. Néha még fáj, hogy nem látlakmár, ne sírj, most kérlek túl késő már, Késő már.

20."Szerelem, ha egyik a másikát repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja."

21."Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."

22....semmi sem erkölcstelen, ami az ágyban történik, ha arra jó, hogy fenntartsa a szerelmet.

23.Kint az eső sétál: Hallom lépteit kezemben féltett régi emlékeid már csak néhány nap s reményem feltámad nem szégyenlem:Szeretlek Imádlak!

24.Köszönöm, hogy szeretsz, féltesz, vigyázol rám, hogy betakarsz, ha fázom, átölelsz, ha félek, és hogy neked reggel is szép vagyok. Köszönöm, hogy a szemembe nézel és tudod, hogy mit gondolok. Köszönök mindent, amit adtál és mindent, aminek te örültél. Köszönöm, hogy vagy nekem és hogy szerethetlek!

25.Akkor elviselhetetlen valakinek a hiánya amikor, meletted ül és tudod sosem lehet a tiéd.

26.Ha arra gondolt, hogy itt volt, itt feküdt mellette, hallotta a szuszogását, és néha hozzáért a karjával. Ha a nyárra gondolt, amikor együtt mentek az ösvényen. Valami visszatért ilyenkor, valami furcsa borzongás. Nem tudta, hogy mi az. De tudta, hogy már nem úgy van minden, mint nyáron volt. Nem olyan szép és egyszerű. Zavaros és bizonytalan. De szebb. Valahogy mégis szebb. Nem tudta, miért, és nem tudta mi az.

27.Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a középpontja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz, amely kapni akar. Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire.

28.Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel Gyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézel Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre Gyűlöletem oly heves hogy rímet hányok tőle. Gyűlölöm ha hazudsz, azt is gyűlölöm, ha nem Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem. Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém, És gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek, cseppet sem, szemernyit sem, Nem gyűlöllek én.

29.Nem tudok aludni, remeg a szívem, hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen. Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz. Megnyugszom, csak mondd, hogy szeretsz.

30.Egy tanács: Vigyázz magadra! Egy kérés: Ne változz meg! Egy kívánság: Ne felejts el! Egy hazugság: Nem szeretlek! És egy igazság: Borzasztóan hiányzol!

31.Eddig a lámpaoltással kezdődött számára a nap elviselhetőbb része, amikor végre elcsendesült a háló, s ő átadhatta magát annak a szelíd fájdalomnak, amely minden este megtalálta, mihelyt álomra hajtotta a fejét. Az önsajnálás zsibbasztó, szinte örömteli percei voltak ezek, s már várta a társtalan meg nem értettség, a céltalan önfeláldozás lassan felgyülemlő könnyeit, melyek lámpaoltás után percnyi pontossággal jelentkeztek. Elég volt arra gondolnia, hogy a többiek már alszanak, s máris kaparta valami a torkát. Ha ezután hazagondolt, akkor az a bizonytalan kapirgáló érzés felkúszott az orrába, majd a szemébe, s mire odáig jutott gondolataiban, hogy mindenki alszik már, otthon is, itt is, egyedül ő forgolódik álmatlanul, addigra kibuggyant szeméből az első könny.

32.Nem is fogtam fel mikor mellettem voltál Hogy mit ér az, hogy öszintén karoltál De most már, tisztán látok Hogy nem vagy itt igy érzem igazán hiányod Minden percben csak rád gondolok És sajnos hiába kértem bocsánatot Ennek nem igy kellet volna hogy vége legyen Bárcsak ujra itt lennél velem.

33.Keres a lelkem, kíván a szám... De hiába hívlak, csak a magány nyit rám! Könnyes szemmel a telefonod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. A lelkedben keress, ha néha hiányzom.

34.Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod.

35.Tudom, hogy ha reggel felkelek, Fájó érzés tölti el lelkemet, Egy olyan érzés, mely nem akar elmúlni, És ágyamra borulva fogok elhunyni. Az angyalok már várnak rám,érzem. Valami húz innen, a végzet, Én várni foglak téged, Ne felejtsd, én ott leszek néked!

36.Oly szomorú egyedül lenni, valakit mindenütt hiába keresni. Valakit várni, ki nem jön többé soha, feledni valakit, lehetetlen csoda. Mert akit szeretünk, nem feledjük soha.

37.Ahogy eljön a hajnal, kimúlnak a csillagok. Fáj kimondanom, de nagyon távol vagyok. Hiányzik kezed finom érintése, hiányzik karjaid puha ölelése. Mégegyszer kell az a pillanat, mikor hozzámbújtál lágyan, s egymásé voltunk nyári éjszakákon.

38....most már sírok a képeken, amiken eddig veled nevettem, most már a polcomról levettem minden emléket amit szerettem, most írom amíg bírom a szánalmas utolsó levelem, de őszintén, ez neked csak egy szó csupán, akár csak a szerelem!

39.Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét, Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét! Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek, Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek. Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel Az arcod látom, a kép hirtelen illan el, Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem, Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem

40.Nem kéne sírnom miattad, tudom, hogy nem vagyunk halhatatlanok. De egyszer azt mondtad nekem: Ha semmi nem megy többé akkor angyal leszek - csak neked. Minden sötét éjszakán megjelenek elõtted, s aztán elrepülünk, messze innen, és soha többé nem válunk el.

41.Ha valaki elment,ne hívd többé vissza, A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta. Ha valaki elment, és el tudott menni, Nehezen akarva, de el kell feledni.

42.Tudom, hogy ez az élet, noha szerelemmé nem érlelődött, nem veszett el teljesen. Tudom, hogy a virág, mely hajnalban fonnyad el, a patak, mely a sivatagba tévedve elenyészik, nem veszett el teljesen. Tudom, hogy minden, amit elodáztunk, amit az élet lassúsággal megterhelten vonszol maga után, nem veszett el teljesen. Tudom, hogy valósulatlan álmaim és zendületlen dalaim lantod valamelyik húrján rezegnek és nem vesztek el teljesen!

43.Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel, Ha egy sólyom száll az ablakodba kérlek ne hajtsd el, Utolsó emlékként küldöm neked, Papírra égetve mennyire szerettelek. Könnycsepp hull a semmibe, Talán célba ér nem fáj ennyire, Reszketek, mikor rád gondolok, érzem, Te vagy az, te voltál, kiért éltem.

44.Tudom-e gyűlölni? Úúúgyan. Max azt mutatni, hogy bántsam. Bántom azért, mert ő engem bántott? Mert szétzúzta azt a világot: melyben hinni véltem. Olyan elégtétel ez, melyet egy szerető szív jónak sosem érez. S bár a másikat marja, mégis magából érzi hiányát a falatnak.

45.Ha megkérdeznéd, hogy mit nem mondtam el? Van e még szó, amit mondani kell? Van e még szó, kimondható? Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék... Köszönöm azt, hogy itt voltál velem, Csak ennyi volt az életem. Csak ennyi volt, és nincs tovább....

46.Sosem mondtam még el szebben neked, De egy könnycseppben benne volt minden. Sosem mondtam még el,De te érezted hisz tudnod kell Tiéd a szívem!

47.Elvesztem benned, szeretlek és ez soha nem változikAmig a testem a világban él addig a lelkem csak Rólad álmodikTe vagy az első, a zene meg a második örök szerelmem az életbenĐe Te nem vagy velem, mert hibáztam, és az érzéseimben tévedtemTalán jön egy lehetőség újra, hogy megint a szemedbe nézhessekVajon megadatik e valamikor, hogy még egy utolsó percet kérhessekTudom megbántottalak többször, s lehet hogy összeomlott egy álomĐe szeretlek Téged, és akarlak Téged nostmár minden áron...
A szemedben néztem és benne több 1000 álmot láttamAz én szememben viszont könny volt, és folyton csak a csodákra vártamAztán jöttél Te átöléltél, és felemeltél az égbeĐe egyik reggel arra ébredtem, hogy a gyönyörű álomnak végeElküldtelek, pedig jól tudtam, hogy nélküled semmit nem érekBelevesztem egy magányos világba, ahol saját magamtól is félekSzomorú az élet, és tudom, hogy fáj, tudom, nem szeretsz úgy mint régenĐe küzdeni fogok, mert-nekem-Te-vagy-az egyetlen csillag az égen..
Adj még egy percet...csak egy percet kérek mégUgyanígy éreznél e akkor is, ha többet soha nem tévednékVajon ugyanúgy néznél e Te rám, ahogyan én néznék vissza rádVajon elfelejtenél e mindent, ha valaki más ölelne átAdj még egy percet, ha úgy érzed, hogy tudnál megint szeretniKérlek adj egy percet, ha tudnál újra velem nevetniBelül érzem, hogy szeretsz, és tudom, hogy vársz, de a szíved most még nem engedÉn csak arra kérlek, hogy hunyd le a szemed, és adjál még egy percet.

48."A szerelem szenvedély, megszállottság mely nélkül nem lehet élni."
"Ha valaki nem úgy szeret, mint te megálmodtad, az még nemjelenti, hogy nem szeret téged minden szeretetével."
"Az élet egy angolkeringő, melyet eltáncolhatsz a sírig,s életed csak attól függ, kivel táncolod végig."
"Ha te nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának!"
"Szerelmem oly mély és beláthatatlan akár a tenger,Adhatok belõle, nekem csak annál több lesz, egyre több."
" Ha a válasz a szerelem, megfogalmaznád újra a kérdést? "
„Ha szereted, viszontszeret,Ha mosolyogsz, ő is ám,Ha bánat ér, megosztozikSzegény szíved bánatán!"
"....Mikor úgy érzed semminek nincs értelme,akkor jussanak e szavak eszedbe,mit jelent egy szó,egy meleg ölelés?nem tudhatja más csak ki érzi a létét.Érzések közt élünk,igy fontos a vágy,értsd meg végre kérlek,hogy szükségem van Rád.....
Testünket átkarolja a meleg szeretet,forróságot lehel a kihűlt szívekbe.Halk szavak közt lágyan suttogom el neked,mit jelent,hogy élsz milyen fontos ez nekem...... "
"Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.A szeretethez nem kell teli erszény..."
"Ahhoz, hogy egy nő ragyogjon, olyan férfi kell, aki ragyogtatja őt."
" A jó kapcsolatnak rendje van, mint a táncnak, és ugyanúgy szabályok irányítják;A partnerek nem kapaszkodhatnak össze túlságosan, mert akkor nem tudnak vidáman és szabadon egyedül haladni.A túl erõs érintéstõl megdermed a mozgás, oda a végtelenül kibontakozó szépség;A táncosok tudják, hogy táársak a ritmusban, a mozgásban, közösen alkotják a mintát,és észrevétlenül blõle táplálkoznak."
"A szerelem olyan, akár a szél: nem láthatod, de érzed

49.„Szeretlek szívemmel,
Szeretlek lelkemmel,Szeretlek ábrándosŐrült szerelemmel!...”
„Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál. A nap fényesebb, a virágok szebbek,a z emberek jobbak.”
„Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat. Szeretném ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat. Szeretném ha tudnád hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ. Szeretném ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív mely megszakad. Szeretném ha látnád hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat. Szeretném ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat. És végül Szeretném, ha már ráncok borítják az arcunkat, azt lássam hogy életünk nem is lehetett volna ennél BOLDOGABB...”

50.Úgy szeretnék néha vándor felhő lenni, suttogó széllel, hozzádelrepülni.Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszúéjszakákat.
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, Te vagy a Hold, az éjszaka teste.Te vagy a csillag, mely szememben ragyog, elárulom neked,hogy szeretlek nagyon.
Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.
Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalnifélek.
Szeretnék nevetni, szívemből ölelni, apró csókokat arcodra lehelni.Minden reggel melletted ébredni, édes csókkal álmodból kelteni.Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindigtalálsz.
Ha mindenki elhagy és senki sem szeret, ne félj, én mindig itt leszekveled.
Ha látnád szemem csillogását, hallanád a szívem dobbanását,ha tudnád mit érzek irántad, elhinnéd akkor, hogy mennyire imádlak.
Ha van egy szív, mely érted dobban, szeresd őt mindenkinél jobban.Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.
Te vagy az első, kinek hinni tudtam, te vagy az első, kinek nemhazudtam. Te vagy az első, kit szívből szeretek, te vagy az első, kit sohasemfeledek.
Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak.Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak.Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni,mit jelent forrón, őszintén szeretni.
Szeretni ne tanulj korán, de ha szeretsz, szeress igazán.Mert az élet oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.
Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban.Olyan vagy nekem, mint egy édes virág. Többet érsz nekem, mint azegész világ!
Ha az égen lemegy a nap, te akkor is mindig az eszemben vagy.Te vagy reménységem csillaga, és e csillag nélkül sötét az éjszaka.
Ne akarj magadnak kincset, gazdagságot, kívánj inkább velem igazboldogságot. Nézd a fecskepárt, s megérted a dolgot, mily apró fészkevan,mégis milyen boldog.
Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet. Aki azt mondja imád, sose hiddszavát.De aki nem szól, csak mélyen a szemedbe néz, annak a szívébenörökre élsz.
Fogy a hold, sápadt fénye kúszik be az ablakon, tüzes csókodperzselését érzem ajkamon. Gyengéden simogat kezed. Veledszeretnék ébredni, mindig csak veled!

51.A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz Rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, Te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért.

52.Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.

53.Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

Címkék: idézetek